Közérdekű

Köztudatban, valmint a sajtóban megjelent nagyon eltérő kommunikáció miatt tájékoztatjuk ügyfeleinket, hogy a [Tszt. Vhr. 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet] 3. mellékletének Távhőszolgáltatási Közüzemi Szabályzat, Általános rendelkezések 2.1.7. pontja rendelkezik a fűtési idény időtartamára, amely szerint „fűtési időszak: az év szeptember 15. napja és a következő év május 15. napja közötti időszak”.

A nappali felmelegedések hatását az épületekben üzemelő hőközpontok szabályozástechnikája a teljes kikapcsolás nélkül is kezelni tudja. Amennyiben napközben nem indokolt a fűtés, a fűtési berendezések automatikusan leállnak, szükség esetén automatikusan újraindulnak. Társaságunk a lakóépületek fűtésének teljes leállítását a lakóközösség többségi döntése alapján közös képviselőiken keresztül igényelheti.

Fontos!
Ne feledkezzen meg arról, hogy a korszerűsített épületek esetében a termosztatikus radiátorszelepeket a nyári időszakban teljesen nyitott állásba szükséges állítani, és javasolt így hagyni a fűtés őszi beindításáig. Ezzel megnövelhetjük a szelep élettartamát, valamint segíthetjük az épület vezetékeinek ürítését, töltését, légtelenítését. Amennyiben a szelep egész nyáron elzárt állapotban van letapadáshoz vezethet, így a fűtés indításakor nem tudja ellátni szabályozó feladatát. A szelep meghibásodása cak a fűtés indítását követően válik ismerté, mely a már beindított fűtés leállítását követően javítható.

Tudnivalók a radiátorok cseréjéről
A radiátor hosszú időre szóló beruházás, a fűtőtest és szerelvényeinek meghibásodása Önnek sok kényelmetlenséget és a lakásban károkat okozhat, ezért a szakemberek által ajánlott műszakilag megfelelő fűtőtestet és szerelvényeket válassza.

A radiátor adott teljesítményre és az épület hőegyensúlyára méretezett, ezért a leszerelt radiátort célszerű ugyanolyan teljesítményűvel pótolni. Ha kisebb teljesítményűre cseréli, többé nem lesz teljes értékű fűtése, nagyobb teljesítményű esetén a strangon (a felső és alsó szintet összekötő csőszakasz) lévő radiátorok hőleadása csökken.
A megfelelő teljesítményű fűtőtest kiválasztásához kérje szakembereink segítségét.
A radiátorok méretezése 75 oC bejövő és 60 oC elmenő hőmérsékletre történik.
A radiátorok cseréjét szakemberrel végeztesse el.

- A lakóházak alumínium radiátorait kizárólag alumíniumból készült fűtőtesttel szabad pótolni. Ha ilyen rendszerbe acélból készült radiátorokat szerelnek be a két fém között ionvándorlás indul el és az acél fűtőtestek néhány év alatt kilyukadhatnak.

- Egycsöves fűtési rendszerben a radiátor cserénél nem szabad leszűkíteni a csatlakozások átmérőjét, illetve elzáró szerelvényt a hálózatba beépíteni, ugyanis egyetlen szűkítés az egész strangon elhelyezett radiátorok fűtését lényegesen leronthatja.

- A fürdőszobai radiátorokat sok esetben törölközőszárítós kivitelűre cserélik le. Az ilyen radiátorok tartalmazhatnak elzáró szerelvényt, mely zárása esetén a strangon megszűnik a vízkeringtetés, így a fűtés megszüntetését eredményezi.

A szolgáltató feladata, hogy radiátorcserék esetén díjfizetés ellenében leüríti, majd feltölti és kilégteleníti a fűtési rendszert. A munka elvégzését a víztelenítés megrendelő lapon szükséges megigényelni.
Célszerű a közös képviselőn keresztül összehangolni a több lakásban végzett munkálatokat, elkerülve ezzel a felesleges kiszállásokat és a töltővíz pazarlását.
A Kft. a leürítést követően minél hamarabb visszatölti és kilégteleníti a rendszert. Erre azért van szükség, mert a víz nélkül maradt fűtőtestek belülről rozsdásodni kezdenek. Minél többször kerül levegő a rendszerbe, annál erősebb a korrózió. A visszatöltéshez a szolgáltató kezelt, lágy vizet használ, mely megakadályozza a hálózati vízben lévő ásványi anyagok kiválását.
A fűtéskorszerűsített rendszereknél, ha azt tapasztalja, hogy a radiátorból víz szivárog, a radiátorcsap és a felszerelt alsó szelep együttes elzárásával a hibás radiátort kizárhatja a vízáramból, és amíg szerelőről gondoskodik, a szivárgást átmenetileg megszüntetheti.

Hogyan használjuk helyesen a termosztatikus radiátorszelepet?
A rendszer működése során a szelepen lévő termofej (szabályozó) addig engedi a fűtővizet a fűtőtestbe, amíg a helyiség hőmérséklete el nem éri a termofej beállításának megfelelő értéket. Ezt követően automatikusan zárja a fűtővíz útját. Amennyiben ugyanezen állásban a szoba levegőjének hőmérséklete a beállított érték alá csökken, a szelep újra nyit, és a radiátor felmelegszik.

A helyiség hőmérsékletének beállítása:
A kívánt hőmérséklet a termofej megfelelő helyzetbe történő fordításával állítható be. A termofej jobbra fordításával (zárásával) alacsonyabb, míg a balra fordításával (nyitásával) magasabb hőmérséklet állítható be. Egy adott termofej álláshoz tartozó hőmérséklet az állítást követő 1-2 óra elteltével a helyiség hőmérsékletének mérésével határozható meg. A hőmérséklet igény szerint a termofej fordításával korrigálható. Ha a radiátort hidegnek érezzük, de a helyiség hőmérséklete a beállított értéken van, nem kell aggódnunk, a termoszelep megfelelően működik. A termoszelep nem igényel karbantartást.

Jó tanács:
A helyiség hőmérsékletét minden esetben szobai hőmérővel ellenőrizzék, és annak megfelelően szabályozzák a kívánt hőmérsékletet!
Fontos, hogy a radiátor szelepeken feltüntetett felső hőmérsékleti értékeket az üzemviteli megállapodásban foglalt épület átlagos fűtöttségi paraméterek befolyásolják, az üzemviteli megállapodások alapján általában lefelé.

Miért hűl ki a radiátor?
A termosztatikus szelepek működésük során folyamatos szabályozást végeznek. Amikor a helyiség hőmérséklete eléri az előre beállított értéket a radiátor kihűl. Ez az állapot addig tart, amíg a helyiség hőmérséklete a beállított hőfok alá nem esik. Amint ez bekövetkezik, a szelep újra nyitni kezd, és a radiátor felmelegszik. Ha úgy érezzük, hogy nem megfelelő a helyiség hőmérséklete, állítsuk magasabb értékre a szelepet. A fűtés ellenőrzéséhez használjunk szobahőmérőt. A fűtés állapotáról soha ne a radiátor hőmérsékletének ellenőrzésével bizonyosodjunk meg!

Miért hideg a radiátor, ha a szelep maximumon áll?
Ha a szoba hőmérséklete magasabb, mint a beállított érték, vagy a szelep meghibásodott, ezt a jelenséget tapasztalhatjuk. A szoba hőmérsékletét ellenőrizzük egy szobahőmérővel, így az első lehetőséget mindjárt kizárhatjuk vagy megerősíthetjük. A maximum értékre vonatkozó hőmérsékletet a termosztatikus szelep leírásából állapíthatjuk meg. Ha az első lehetőséget kizártuk, úgy a szelepleragadás jelenségével állunk szemben. Ilyen esetben kérjük szakember segítségét.

Miért meleg a radiátor, ha a szelep minimumon áll?
Ezt a jelenséget több tényező is okozhatja. Elsősorban ellenőrizzük, hogy a szelep teljesen elzárható-e. Ha igen, akkor ellenőrizzük, hogy a radiátor alsó vagy ellentétes oldali elzáróját is elzártuk-e. Ha a radiátor teljesen kizárható és a jelenség még mindig fennáll, szelepfennakadásról beszélhetünk. A forgalomban lévő termosztatikus szelepek egyes típusait a termosztatikus fej segítségével nem zárhatjuk el teljesen. Ennek oka elsősorban a fagyvédelem, és az erre vonatkozó információkat a szelep leírásából megtudhatjuk. Ha ilyen szelepet használunk, akkor a megfelelő célszerszám segítsége nélkül nem tudjuk teljesen elzárni a radiátorunkat. Ha a szelep teljesen elzárható és elzárt állapotában a radiátor meleg, ellenőriznünk kell, hogy a másik elzáró szelep vagy golyóscsap elzárt állapotban van-e. Ha nem, akkor zárjuk el, ha nincs ilyen, akkor a radiátort nem lehet a fűtési körből kizárni, így a visszamelegedés lehetősége mindig fennáll. Ilyen esetben általában langyos, ritkábban meleg lehet a radiátor, ha viszont forró, máshol kell a hibát keresni. Ha elzárt szelepek mellett meleg vagy forró a radiátor, szelepfennakadással van dolgunk.

Miért nem nyit a szelep?
Ha a szeleptányér leragad, a szelep nem tud kinyitni. Ilyen esetben hiába tekerjük a termofejet maximum állásba, a radiátor nem melegszik fel. A szeleptányér leragadását általában az okozza, hogy a fűtési időszak végeztével nem csavarjuk maximum állásba. Ilyenkor az történik, hogy a nyári napsütés hatására felmelegedett szobahőmérsékletet a beállított értékhez képest túl melegnek érzékeli és zárni kezd. Minél alacsonyabb a szelep beállított értéke, annál alacsonyabb hőmérséklet előidézheti ezt a jelenséget. Egy hónapokon át lezárt szelep bizony leragadhat, és ezt csak a fűtés indulása után vesszük észre. Javítása viszonylag egyszerű, de ha idő közben a tömítés tönkrement, akkor annak cseréjére is szükség lehet. Ehhez kérje szakember segítségét. Fontos tehát, hogy a szelepeket a fűtési időszak végén állítsuk maximum állásba, ezzel sok bosszúságtól és felesleges költségektől kíméljük meg magunkat.

Miért nem zár a szelep?
Ha a helyiség hőmérséklete elérte a beállított hőfokot, és ennek ellenére a szelep nem zár le, feltételezhetjük, hogy fennakadt, vagy a tömítő gyűrű sérült meg. A fűtővízben keringő hordalékanyagok könnyen a szeleptányér alá szorulhatnak. Ilyenkor a szelep nem tud lezárni. Ezt a hibát kezdeti stádiumban orvosolhatjuk oly módon, hogy a szelepet kinyitjuk a maximum állásig, majd pár perc elteltével visszazárjuk. Ezt a mozdulatsort – amennyire lehetséges – gyorsan végezzük, és egymás után többször is ismételjük meg. Ha ez a módszer nem oldja meg a problémánkat, úgy feltételezhetjük, hogy a szeleptányér alá szorult szennyeződés tönkretette a gumitömítést. A jobb minőségű szelepek betétje cserélhető, így a javítás viszonylag gyorsan és koszmentesen elvégezhető, ellenkező esetben szelepcsere szükséges. Mindkét esetben kérje szakember segítségét!

Az elmúlt 10 évben jelentős változás történtek a lakóépületek távhőszolgáltatás elszámolása terén. A lakások jelentős részét felújították, a távhőszolgáltatással ellátott épületekben bevezetésre került az épületenként történő mérés szerinti elszámolás, a radiátorokra a lakóközösségek döntése szerint költségmegosztó készülékek kerültek felszerelésre.
A költségmegosztók alkalmazásának és a költségek megosztásának általános szabályait 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet szabályozza.

A költségmegosztó készülékek az egyes fűtőtestek hőleadásáról szolgáltatnak információt. A készülék két hőérzékelője közül az egyik a fűtőtest, a másik a helyiség hőmérsékletét méri.
A költségmegosztó közvetve méri a felhasznált hőmennyiséget, a műszeren kijelzett érték a radiátor hőleadásától függ.
A költségmegosztó ugyanakkor nem mértékegységben mér, mivel kizárólag a felhasználási arányok megállapítására alkalmas.
A jövőben csak digitális költségmegosztó műszert lehet felszerelni.



A költségmegosztók elszámolására a lakóközösség egy a költségosztást végző céggel köt szerződést, mely kiterjed a költségmegosztók évenkénti leolvasására, kiértékelésére, az egyes lakásokra jutó hőmennyiségek meghatározására. A költségmegosztást végző cégtől kapott adatszolgáltatás alapján a Kft. elkészíti az egyes felhasználási helyekre vonatkozóan a fűtési hődíj elszámolást.
A Kft. nem tud felvilágosítást adni a költségmegosztók kiértékeléséről, mivel nem áll rendelkezésére a felhasználási helyeken kiolvasott adat, csak a kiértékelés eredménye. Az ilyen irányú panaszokkal minden esetben a lakóközösség képviselője, illetve a költségosztást végző cég tud felvilágosítást adni.
A kiértékelés alapján megállapított lakásokra jutó hőfelhasználási arányokat (%) a következő fűtési idényre a lakóközösség képviselője adja meg a Kft. számára.
Amennyiben a termosztatikus szeleppel alacsonyabb értékre szabályozza lakásának hőmérsékletét, az több megtakarítást eredményez. A mérések azt mutatják, hogy egy celsius fok lakáshőmérséklet csökkentés kb. 5-6% fűtési hődíj megtakarítást eredményez.

A fűtési célú költség számlázása az épületrészek tulajdonosai, a lakóközösség közgyűlési döntése alapján, a következő módokon történhet:

- a fűtött légtérfogat alapján a lakások és egyéb helyiségek légköbmétereinek arányában,
- a radiátorokra szerelt fűtési költségmegosztók adatainak alapul vételével,

Ha a fűtési költségmegosztókkal határozzák meg épületen belül a hőfelhasználási arányokat, akkor 2011. szeptember 1-től kötelezően alkalmazni kell légköbméter arányos felosztási részt, és a felhasználási arányok megállapításához korrekciós tényezőket. A légköbméter arányos rész felújítás előtti ház esetén nem lehet kevesebb 30%-nál és panelprogramos ház esetén nem lehet több mint 50%.

Példa a költségosztók leolvasását követő elszámolásra:
A - fűtési idényben a kft. által „Fűtési célú költségek” Hődíj soron kiszámlázott mennyiségek összesítve (GJ)
B - a költségosztást végző cég által a fűtésre történt hőfelhasználás (GJ)
- amennyiben a B > mint A, úgy a különbözet kerül kiszámlázásra,
- amennyiben a B < mint A, úgy jóváírás történik, mely visszautalásra, illetve beszámításra kerül a díjfizető igénye alapján

Cégadatok

Gödöllői Távhő Kft.
Tulajdoni hányad: 100% Gödöllő Város Önkormányzata
Ügyvezető igazgató: Geiger Tibor
2100 Gödöllő, Palota-kert 4.
Telefon: +36 28 514 090


Ügyfélszolgálat

2100 Gödöllő, Palota-kert 4.
Email: ugyfel@gtavho.hu
Telefon: +36 28 514 096

Hétfő: 7:30 - 19:30
Kedd: 7:30 - 12:00
Szerda: 13:00 - 15:30
Csütörtök: 7:30 - 12:00
Péntek: ZÁRVA

Műszaki hibabejelentés
Palota-kert 6/C.
Telefon: +36 28 410 724
Kossuth Lajos utca 29.
Telefon: +36 28 420 765

Bejelentés
Telephelyek

Telephelyek:
I. Telephely
2100 Gödöllő,
Palota-kert 6/C
Telefon: +36 28 410 724

II. Telephely
2100 Gödöllő,
Kossuth Lajos utca 29.
Telefon: +36 28 420 765

Adatkezelési Tájékoztató
Impresszum

AI Website Builder